-Megvan,hozzuk őket össze.-mondta boldogan Balázs.
-Ez nagyon jó ötlet,de hogy kellene csinálni?
-Hát azt még nem tudom,de össze kell őket hozni,mert nagyon összeillenek.
-Először találjuk ki,hogy mi legyen.-mondta Adri.
Nagy gondolkozásba kezdett a két fiatal.Este valamikor hagyták abba a tanácskozást.Adri annyira fáradt volt,hogy már nem is emlékszik arra,hogy mikor tévedt haza.Balázs felment a szobájába és nem bírt aludni,valamin gondolkodott.Elkezdett magában beszélni:
Annyira aranyos ez az Adri,nem is emlékszem mikor volt,hogy ilyet éreztem volna egy lány iránt.Nem tudom mi ez az érzés,valami megváltozott.Lehet,hogy szerelem,de ilyen rövid idő után nem alakulhatott ki semmi ilyesmi.Vagy mégis??
Balázs a nagy gondolkodásban elfáradt.Csendben és nyugodtan elaludt.A másik szobában azonban nem tudott aludni Ádám,zavarta az,hogy ennyire megbántotta Zoit és még csak bocsánatot sem ment kérni tőle.Ádám tudta,hogy szerelmes lett Zoiba,de félt magának bevallani.Pedig nagyon jól tudta,hogy ez az érzés amit most éred SZERELEM.Ádám nagy szomorúságba elaludt.
A lányok házában:
Zoi sírt a megaláztatástól és attól.hogy akibe beleszeretett nem viszonozza az érzéseit.Arra gondolt,hogy hogy lehetett ilyen Ádám,hogy még bocsánatot sem kér a történtek miatt.A lány arra gondolt,hogy ő nem fog átmenni és bocsánatot kérni,mert nem az ő hibája,hogy sírva elrohant.Ekkor ötlött az eszébe,hogy nagyon szereti a fiút és,hogy bármennyire is haragszik rá nem bírja ki,hogy ne menjen át.Zoi átment és halkan benyitott a házba és felsurrant Ádám szobájába.
-Ádám,kelj fel beszélni szeretnék veled.-mondta Zoi suttogva.
-Hát te meg mit keresel itt?-kérdezte Ádám álmosan.
-Bocsánatot szeretnék kérni amiért úgy elrohantam a vacsoráról.
-Te ne haragudj,meg kellett volna magyaráznom a helyzetet és utánad menni,de nem tudtam mit mondjak.Odafagytam a székhez és nem tudtam mozdulni.Az a lány nekem semmit sem jelent és,régen jártam vele,de csak azért,mert apám kényszerített.-magyarázta Ádám.
-Hogy-hogy kényszerített?-kérdezte Zoi értetlenül.
-Ez a lány egy gazdag üzletembernek a lány.Az apám azt akarta,hogy jöjjek vele össze.Összejöttünk meg minden,de idővel rájöttem,hogy nem szeretem ezt a lány és,hogy nem nekem való.Amikor szakítottam vele,akkor azt mondta,hogy megkeseríti az életemet ha nem megyek vissza hozzá.Ennek a kijelentésének már vagy 1 éve.Azóta mindig kideríti,hogy hol vagyok és odajön ő is.
-De mit keres itt a Balatonon?
-Amikor megtudat,hogy Balázzsal itt vettünk közösen egy nyaralót akkor ő is ideköltözött.
-De hát ez a lány egy pióca.
-Igen az és nem hagy élni,kezd elszakadni a cérna.
-Hogy lehetne elküldeni a fenébe?-kérdezte Zoi.
-Én már próbáltam,de nem vált be.
Hosszas beszélgetés után Zoi annyira elfáradt,hogy nem volt kedve haza menni.Ádám felajánlotta,hogy maradjon éjszakára.Zoi nagy örömmel elfogadta.
Ádám szobája
Másnap reggel:
-Jó reggelt Zoi!-keltette fel Ádám a lányt.
-Neked is jó reggelt!
-Gyere menjünk le reggelizni.A tegnapi beszélgetésünktől kicsit megéheztem.
-Jó menjünk.
A fiúk konyhája
-Mit kérsz reggelire?-kérdezte Ádám.
-Jól esne egy kis rántotta.
-Azonnal készítem SZERELMEM.
Zoi erre a szóra csak elpirult.És csendben ült.Ádám odament hozzá és megcsókolta.Hosszú percekig tartott ez a csók,ez alatt az idő alatt mind a ketten érezték,hogy szerelmesek egymásba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése